Elkészült az Emberi jogi nevelés 2018 gyorsjelentés

Aggodalomra ad okot az emberi jogi nevelés és a demokratikus állampolgárságra nevelés helyzete a magyarországi általános és középiskolákban – állapítja meg az EJHA – emberi jogi nevelők országos hálózatának 2018-as gyorsjelentése. A helyzetet nehezíti, hogy olyan rendszerszintű problémák akadályozzák az emberi jogi témák iskolába való bevitelét, mint például az állami propaganda hatására a megbélyegzéstől való félelem. A válaszadóknak mindössze ötöde vélte úgy, hogy iskolájuk emberi jogi szempontból biztonságos és élhető. A jelentés szerint az idegengyűlölet jelen van a magyar oktatási intézményekben, főleg a romák elleni direkt és indirekt negatív megnyilvánulások gyakoriak.
Az EJHA – emberi jogi nevelők hálózata első konferenciáját szeptember 23-án szervezte a Budapesti Európai Ifjúsági Központban, az eseményre több mint száz szakember érkezett az országból. Kövesi Györgyi EJHA ügyvivő bemutatta a nyilvánosságnak a hálózat által készített, a magyarországi helyzetet értékelő Emberi jogi nevelés 2018 gyorsjelentést, amihez általános és középiskolában dolgozó pedagógusokat kérdeztek meg.
A nem reprezentatív felmérés alapján az derült ki, hogy Magyarországon nem tartozik az iskolák hétköznapi, bevett gyakorlatához az emberi jogi tudatosság ápolása, mélyítése. Nagy a tájékozatlanság az emberi jogi oktató, nevelő segédanyagok területén, bár az arra fogékony pedagógusok sokféle módszert alkalmaznak. A civil szektor csekély mértékben járul hozzá az intézményesített oktatáshoz, neveléshez, képzéshez, pedig szakmai tudása, tapasztalatai bizonyos területeken igen jelentősek, hitelesek – ugyanakkor a válaszadók bizalmatlanságot is megfogalmaztak a civil szektor bevonásával kapcsolatban.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.